A közérdekű adat megismerésére irányuló perek gyorsítását célozza és létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást az Európai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény.
Megszerezte a Politico azt a november 4-i dátumú anyagot, amelyben a magyar kormány számos jelentős igazságszolgáltatási reformot vállalt az Európai Bizottság felé a helyreállítási programunk elfogadásáért és majdani kifizetéséért cserébe. A menetrend jelenleg úgy néz ki, hogy a vállalások tükrében a magyar helyreállítási programot vagy a jövő héten, vagy az azt követő héten fogadná el az Európai Bizottság, hogy utána a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen a tagállamok is dönthessenek róla és így Magyarország elkerülje azt, hogy tanácsi jóváhagyás hiányában az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás nagy részét elbukja.
Budapest és Brüsszel „számos területen előrelépést ért el az elmúlt hónapban” a magyar helyreállítási program véglegesítése kapcsán, és „azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb lezárjuk az értékelésünket” – jelezte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője a Bloombergnek.
Az Integritás Hatóság munkájának november 19-i megkezdése kulcsfontosságú vállalás volt a 17 pont között a jogállamisági eljárás lezárásához és ezután megnyílhat az út a 2021-2027-es uniós pénzekhez szükséges Partnerség Megállapodás megkötése előtt – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt is elárulta, hogy a helyreállítási programunk brüsszeli elfogadásáért cserébe az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül egyéb elvárás nincs. Jelezte, hogy a pedagógusoknak beígért béremelés nagyobb része nem is a helyreállítási programból, hanem a normál Operatív Programokból jönne és azt is mondta, hogy összességében 1,5-2 milliárd eurós méretű oktatásfejlesztési program valósulna meg a különböző uniós forrásokból, benne a béremeléssel.
Nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló, még ki nem hirdetett törvény, így tehát az nem alaptörvény-ellenes – derült ki november 3-án csütörtökön a már október 25-i keltezésű alkotmánybírósági határozatból.
Érvényes az Integritás Hatóság vezető tisztvégviselőinek kiválasztására kiírt nyílt pályázat, „mivel mind az igazgatóság elnöki-, mind az elnökhelyettesi pozícióra pályázók száma meghaladta a betöltendő pozíciók kétszeresét” – állapította meg pénteki közleményében a helyzetet Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy milyen értékelési szabályrendszer és szempontok alapján fogja a következő napokban, legkésőbb november 3-ig, jelölni a három vezető személyt, akiket majd a köztársasági elnök nevez ki legkésőbb november 4-ig.
Ha nem kapjuk meg a koronavírus-válság enyhítésére szóló helyreállítási program pénzeit, akkor megvétózhatjuk azt az újabb közös adósságfelvételre épülő tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna – lengette be Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit The Telegraph által írt körkép szerint.
A konferencia felvezetőjét olvasva azt láttam, hogy valakinek meg kell nyugtatnia a piacokat, és „nekem az a feladatom, hogy mindenkit megnyugtassak, hogy lesz megállapodás és lesz uniós pénz” - kezdte a Budapest Economic Forum konferencia nyitóelőadását Navracsics Tibor.
Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.
Sok vállalást tett a magyar kormány a jogállamisági eljárás során, ami egyúttal sok feladatot is jelent, ezek közül néhány kötelező elemet már teljesített, és „bízok benne, hogy mindet teljesíti” – jelezte egy hétfő délutáni budapesti háttérbeszélgetésen Thierry Breton. Az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa - akihez többek között a kondicionalitási eljárás közbeszerzéssel kapcsolatos ügyei is tartoznak - elárulta, hogy a közbeszerzés terén tett magyar kormányzati vállalásokat még ki kell egészíteni és részben ezen "finomhangolás" átbeszélése érdekében érkezett Budapestre, amelynek keretében ma például hosszan tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is.
Jelentős hiányosságokat talált a minap az EU-pénzek kiszabadításáért elfogadott magyar törvényekben három magyar civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tettek közzé "bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására" - áll a három szervezet pénteki közös közleményében.
A 2021-2027-es felzárkóztatási pénzeknél könnyebb a dolgunk, mert ezek kapcsán csak az Európai Bizottsággal kell megállapodnunk és a jogállamisági eljárásban vállalt 17 intézkedésen túl már nem jöhetnek újabb elvárások, „a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell” – jelezte az Indexnek adott interjúban Navracsics Tibor.
„Nincsen B-terv, az Európai Bizottsággal való megállapodás A Terv, és ezt meg is fogjuk valósítani” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfőnek az Európai Bizottsággal folytatott eredményes tárgyalásoktól függetlenül „mindig gondolkodnia kell alternatívákban” és megjegyezte, hogy múlt heti brüsszeli tárgyalásain azt érzékelte: elégedett a Bizottság képviselője a magyar Integritás Hatósággal és a Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos tervekkel. Azt is elismerte azonban, hogy „jórészt a sajtóból értesültünk arról, hogy az újjáépítési alapról szóló tárgyalásoknál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is fel kívánják vetni” és elárulta azt is, hogy egyelőre hiába kérték a teljesítendő feltételek listáját, ugyanis nincs még meg a mandátuma az erről tárgyaló brüsszeli stábnak.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
Felkerült hétfő este a palament oldalára az az első törvényjavaslat, amelyet mára ígért Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EU-pénzes megállapodás előmozdítása érdekében, és amely új kormányzati vállalások teljesítését rögzíti. Eszerint a kormány egyrészt módosítani szeretné a helyszíni ellenőrzések pénzügyőri támogatására vonatkozó törvényeket az OLAF-fal való jobb együttműködés érdekében. Másrészt a tavaly kétharmados többséggel elfogadott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe is belenyúl a kormány, hogy egyrészt a közbeszerzési kötelezettségüket még határozottabban kimondja, másrészt az ilyen szervezetek vezető szervei, képviselői esetén az összeférhetetlenségi szabályokat is tisztázza, így aki azoknak nem felel meg, ne vehessen részt a döntéshozatalban. Mindkét témában szeptember 30-ig vállalta a törvénymódosítások meglépését a kormány az Európai Bizottság felé, így tehát jövő péntekig a javasolt változásokból törvénynek kell lennie.
Ahogy beszámoltunk róla, a mai napon Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa sajtótájékoztatón ismertette a Bizottság magyar jogállamisági eljárása ügyében meghozott döntését. A várakozásoknak megfelelően mai ajánlásában súlyos pénzügyi szankciós javaslatot fogalmazott meg az Európai Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé a magyar jogállamisági eljárásban. Ugyanakkor a mai ajánlás nyitva hagyta az ajtót arra is, hogy ha a következő 1-3 hónapban a magyar kormány felőli felajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor még elkerülhető legyen a szankciók tényleges foganatosítása. A döntésre a magyar kormány oldaláról Navracsics Tibor miniszter reagált egy sajtótájékoztatón.
Ma 10:30-kor Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa sajtótájékoztatón ismertette a Bizottság magyar jogállamisági eljárása ügyében meghozott döntését.
A kormány együttműködik az Európai Bizottsággal és a testülettel folytatott egyeztetések után hétfőn benyújtja a jogszabály-módosítások első csomagját az Országgyűlésnek - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.